A tavalyi év volt az első olyan év a 2008-as válság óta, hogy csökkent a tradicionális alapkezelők bevétele és profitja. Hiába haladta meg a kezelt vagyon a 69 ezer milliárd dollárt globálisan, a profitmarzsok egyre szűkülnek, részben a lakossági és intézményi ügyfelek oldaláról is érezhető díjcsökkentési elvárások miatt. A BCG friss tanulmányából kiderül az is, mekkora vagyont kezelnek a legnagyobb alapkezelők, melyek a legnépszerűbb befektetési stratégiák és mi vár az európai alapkezelői piacra.
A hazai ingatlanpiac minden jel szerint fellendülésben van, és az iparági szakértők a jövővel kapcsolatban is kifejezetten optimisták, így jól járhat az, aki most befektetőként próbál részesülni a szektorban keletkező profitokból. Nemcsak ingatlanvásárlással lehet kiaknázni ezeket a lehetőségeket: aki részesedni akar az ingatlanpiaci hozamokból megteheti, hogy ingatlanalapokba fekteti a pénzét, ami kis összeggel is elérhető. A néhány éves időtávon már stabil, általában kiszámítható, és a pénzpiaci befektetésekhez képest viszonylag magasabb hozamokat biztosító ingatlanalapok jelentős fejlődésen mentek keresztül Magyarországon az utóbbi néhány évben, de hogyan is működnek pontosan?
A Quaestor felszámolója és az NHB Bank között együttműködési megállapodás jött létre annak érdekében, hogy a Quaestor Alapkezelőnél befektetési jeggyel rendelkezőknek gyorsítsák a vagyonkiadást - derül ki a PSFN legfrissebb közleményéből.
Az MNB legfrissebb statisztikái szerint májusban még az állampapírok iránti keresletet is lekörözték a befektetési alapok: állampapírokba 26 milliárdot, befektetési alapokba 32 milliárdot tettek a magyar háztartások. Mindeközben nőtt a különbség az ÁKK és az MNB által közölt, lakossági kézben lévő állampapírok adatai között: ezermilliárd forint feletti az az összeg, ami a lakossági állampapírokból nem a háztartásoknál csapódik le.
2017 első hat hónapja kedvező volt a részvénypiacok számára, a vagyonunkat kezelő magyar portfóliómenedzserek szerint pedig az év végéig óvatos emelkedés jöhet. A kötvénypiacoktól viszont többnyire mind távol tartanák magukat és minket is a befektetési guruk.
Pioneer Alapkezelő:
Kiadta a brit felügyelet szerepét betöltő FCA a 7 ezer milliárd fontnyi vagyont kezelő alapkezelői piacnak az új szabályokat, amelyek a befektetők erősebb védelmét és a nagyobb piaci versenyt célozzák. A felügyelet többek között kiderítené, hogyan számítják a teljesítménydíjakat és előírja, hogy az alapok döntéshozói testületében két független tagnak is ülnie kell.
Már előre retteg a hétezer milliárd fontnyi vagyont kezelő brit alapkezelői piac attól, hogy milyen szigorításokkal rukkol elő a pénzügyi felügyeleti jogköröket ellátó FCA. A felügyelet már régóta mondogatja, hogy az alapkezelők túl nagy profitot termelnek, miközben a díjak és költségek közlésében még van hova fejlődni, árverseny pedig gyakorlatilag nincs a szereplők között.
Nem volt nagyobb turbulencia vagy kockázat tavaly a hazai biztosítási, pénztári és tőkepiacon, de több konszolidáció is végbement az egyes szektorokban és az MNB arra számít, hogy ez idén is folytatódik. A jegybank frissen kiadott tanulmánya szerint a biztosítási piaci jövedelmezőséget negatívan érinti az etikus életbiztosítás, a nyugdíjpénztáraknál egy egész generáció hiányzik, a befektetési vállalkozások esetében pedig a kártalanítások miatti befizetések és a MiFID2-nek való megfelelés további megszűnéseket hozhat a szolgáltatók között.
Közel 23 ezer milliárd eurónyi vagyont kezelnek Európa-szerte az alapkezelők, nagyjából fele-fele arányban befektetési alapokban és diszkrecionális vagyonkezelési mandátumban. A brit, a francia és a német alapkezelőknél van a legtöbb kezelt vagyon Európában, de érdekes, hogy míg más országokban az intézményi, addig Magyarországon a lakossági ügyfelek vagyona dominál a kezelt vagyonon belül. Megnéztük azt is, hogy mennyire uralják a nagy szereplők a piacot és mely országokban van a legtöbb független hátterű szolgáltató.
Naponta több száz milliárd forintnyi nyugdíjpénzről döntenek a nagy hazai alapkezelők, a magánnyugdíjpénztárak 2011-es "államosítása" óta több mint 450 milliárd forinttal 1400 milliárd fölé nőtt a pénztári vagyon a hazai alapkezelőknél, igaz, így is bőven elmarad az "államosítás" előtti 3800 milliárdtól. A tavalyi évre vonatkozó beszámolók szerint az OTP Alapkezelő a legnagyobb intézményi vagyonkezelő a vizsgált szolgáltatók között, őt követi a Diófa és az Aegon. De mekkora pénzt tesznek zsebre az alapkezelők a pénztáraknak és biztosítóknak végzett vagyonkezelésből? Többek között ennek is utánajártunk.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
